2014. február 6., csütörtök

3.rész

Sziasztok! Bocsi hogy az ezelőtti rész nem lett valami hosszú!! Előre is bocsi hogy ez is ilyen rövid lett,legközelebb megpróbálok hosszabbat hozni!! Köszönöm a komikat és a 9 feliratkozót!!! Ha tetszik akkor komizzatok,pipáljatok!! :) <3



A távolból mintha léptek hangja hallatszott volna. Majd nemsokkal később megláttam 5 egyre közeledő alakot. Ahogy odaértek mellénk,nem szólt egyikünk sem semmit. Sem mi sem ők. Majd én léptem.
-Sziasztok! Molly vagyok.-mutatkoztam be.
-Szia én Harry vagyok!,de nyugodtan szólíthatsz kicsimnek,egyetlenemnek..-lépett elém a göndör hajú,miközben tovább fojtatta a hülye becenevek sorolását.
-Oké értem HARRY.-emeltem ki direkt a nevét,mire kicsit elszontyolodott,de nem sokkal később egy huncut mosoly jelent meg a szája sarkában.
-Szia én Louis vagyok,-mutatkozott be a piros gatyás.
-Én Niall vagyok.-jött hozzám közelebb a szöszi.
-Én Zayn.-jött oda hozzám a fekete hajú.
-Én pedig Liam vagyok.-mutatkozott be végül a barna rövid hajú fiú. Vagyis Liam. :)
Miután már mindenki mindenkinek bemutatkozott,(na jó ez hülyén hangzik bocsi! :D) körbe álltunk és megfogtuk egymás kezét. A hold kezdett egyre kisebb lenni,a tisztás pedig elkezdett sötétbe borulni. Egyre jobban éreztem hogy a bőröm tűz forró. Olyan érzés volt,mintha felgyulladtam volna. A holdból már semmi nem látszott,minden sötét volt,de én mégis elég jól láttam. Ez lehet hogy az átváltozás hatása,mivel egyre inkább fokozódott a látásom,hallásom. Teljesen elvesztettem az irányítást a testem felett. Majd egyre inkább elkezdtem szédülni és hirtelen elsötétült előttem minden.

****

Mikor kinyitottam a szemem,sok aggódó szempár szegeződött rám.
-Jól vagy?-kérdezték egyszerre,ami be kell vallani kicsit kísérteties volt. 
-Igen jól vagyok! De mi történt? Csak annyira emlékszem hogy egyik pillanatról a másikra minden elsötétült előttem.
-Egyik pillanatról a másikra elájultál.-világosított fel a bátyám. 
-Gyere!-nyújtotta a kezét Liam,egy biztató mosoly kíséretében. Ajánlatát elfogadva,megfogtam a kezét és felálltam.
-Indulhatunk?-kérdezte Austin,mire én csak bólintottam,majd mind a heten elindultunk a sűrű erdőn át. A tekintetem néhányszor találkozott a bátyáméval,aki sokszor rám nézett aggódó tekintetével,amit egy biztató mosollyal el is intéztem. Az út idefelé sokkal rövidebbnek tűnt,mint most. Mondjuk az elég nyomós ok,hogy eléggé elfáradtam a mai nap folyamán. Ami szerintem nem is meglepő. Ami ma történt az nem épp lehet mindennapos. Szerencsére... Mire feleszméltem gondolataimból,a fiúk már sehol nem voltak,csak a bátyám kullogott szótlanul mellettem. Gondolom ők is hazamentek vagy nem tudom. Most csak azon járt az eszem hogy minél előbb hazaérjek és bedőljek az ágyamba,s holnap délig fel se keljek. Hát igen nagyon nagy terveim vannak a holnapi napra. De ezt már elterveztem,úgyhogy holnap nem fogok csinálni semmit. Eközben már haza is értünk. Mikor hazaértünk éjjel fél 2 volt. Minden figyelmen kívül hagyva baktattam fel a szobámba. Hiába voltam fáradt,mégis villámsebességgel száguldottam a fürdőszoba irányába,hogy végre lezuhanyozzak. Mikor kiszálltam a zuhanyzóból,a fürdőt forró gőz lepte be. Gyorsan belebújtam a pizsamámba,és bevetődtem a meleg puha ágyamba. Igen. Erre vártam már,hogy végre bebújhassak a puha takaró alá,és átadjam magam az álmok világának.



2014. február 5., szerda

2. rész

Sziasztok!!!! Itt a 2. rész! Megpróbálok naponta részeket hozni,de ez nem minden nap fog sikerülni úgyhogy ne haragudjatok! Ezentúl úgy fogom csinálni hogy az előző részből bemásolok az elejére egy mondatot hogy érthetőbb legyen! :) Köszönöm a 7 feliratkozót!!  Ha tetszik pipáljatok,írjatok komit!
Jó olvasást!! :) <3


Ekkor még nem is sejtettem mibe cseppentem bele.. Reggel még úgy gondoltam hogy ez a nap is olyan átlagos lesz mint a többi. Most pedig egy olyan titokról tudok,ami az egész életem befolyásolja. Nekem ez még furcsa.. Eddig egy egész szokványos életet éltem,ami most egyik pillanatról a másikra fenekestől felfordult.Felek ettől az egésztől. Most lehet hogy gyávának tűnök de ez van. Félek,mert nem tudom mi vár rám/ránk és ez nagyon aggaszt.Vajon ez után mi lesz? Nekünk is harcba kell majd szállni egy másik falkával? Lehet. Lehet hogy mi sem éljük túl? Előfordulhat. Minden előfordulhat. Ez az a bizonytalanság ami miatt félek. Az hogy semmi nem biztos. De ezek után nem szabad,s nem is lehet meghátrálni. Már csak anyáék miatt sem. Ők az életüket adták azért,hogy minket biztonságban tudjanak. Ennyi a minimum hogy komolyan veszem.-értem a gondolataim végére.

***Az átváltozás napja***
***Délelőtt***


-Pontosan mit is kell csinálnunk?-kérdeztem elgondolkodva Kate-től.
Nos,-kezdett bele a mondandójába majd elővett egy kisebb térképet-itt van a házatok,itt pedig az erdő ahová mennetek kell. Ne féljetek,tudni fogjátok az utat,csak hallgassatok az ösztöneitekre. Az erdő közepén lesz egy tisztás. Ja és majd elfelejtettem,nem  csak ti ketten lesztek ott,hanem rajtatok kívül még öten. Körbe kell állnotok,és meg kell fognotok egymás kezét. Amikor a hold teljesen elsötétül,akkor fog megtörténni az átváltozás. Ez először nem tart sokáig. Mikor a hold visszaáll az eredeti formájába,ti is újból visszaváltoztok. Ez után már egy falkába fogtok tartozni. Ezentúl majd persze saját magatok tudjátok kontrollálni hogy mikor változtok át,mikor nem. Most már minden érthető?
-Igen!-válaszoltunk kísértetiesen egyszerre Austinnal.
-Rendben most viszont menjetek haza és pihenjétek ki magatokat!-adta ki a parancsot Kate,mi pedig szófogadóan elindultunk hazafelé. 

****
-Indulhatunk?-kérdezte a bátyám.
-Igen mondtam majd elindultunk az erdő felé. Nem tudtam hová megyek,de mégis úgy éreztem jó irányba tartok. Csak mentünk egyre beljebb és beljebb a sötét erdőben. Még a hold fénye sem szűrődött be a sűrű lombok között. Megérkeztünk az erdő közepén lévő tisztásra amiről Kate beszélt nekünk. A hold fénye gyönyörűen megvilágította a tisztás mellet folyó patak vizét. Az erdő sűrű volt és sötét. A tisztás fölött világító telihold fénye a patak melletti sziklákon játszadozott. A távolból mintha léptek hangja hallatszott volna. Majd nemsokkal később megláttam 5 egyre közeledő alakot.



2014. február 2., vasárnap

Díj


Nagyon-nagyon köszönöm a díjat Carolina-nak!!! :)




11. dolog rólam:
-Szeretek blogokat olvasni.
-Szeretem az 1D-t
-Könnyen megsértődök
-8.-os vagyok
-Szeretek kosarazni
-Szeretek horrort nézni
-Kedvenc filmem a This is us
-Rosszul viselem a kritikákat
-Nincs kedvenc zeném
-Kedvenc állatom a macska
-Kedvencem az 1D-ből Zayn és Liam



Válaszok:
1. Mi volt számodra 2013 legemlékezetesebb pillanat? Nem tudom volt sok.
2. Zene alatt vagy inkább anélkül szeretsz írni? Zene alatt.
3. Tervezel más blogokat is? Hát most nem. volt egy másik de azt abbahagytam.
4. Volt már olyan dolog amit megbántál és azt kívántad bárcsak meg se történt volna? Volt.
5. Csalódtál már nagyot emberben? Igen...
6. Szüleiddel megszoktál mindent beszélni? Mindent nem.
7. Jártál már külföldön? Ha igen akkor hol? Igen Romániába.
8. Mit tervezel a jövőre nézve? Még semmit :D 
9. Te hogyan vélekedsz a 1D tucatfanfiction-okról? Hát a régi blogom nekem is olyan volt... Nem mondok semmit.
10. Mi az a dolog, amit a legjobban szeretsz csinálni? Zenét hallgatni,blogot írni,hülyéskedni...stb
11. Volt olyan, mikor úgy érezted, hogy abba hagyod az írást?  Volt már elég sokszor..

Kérdések:
Ugyan ezek ami nekem volt.


4. Gone


1.rész

Sziasztok! Megérkezett az első rész! Ha tetszik akkor pipáljatok,komizzatok!!



Egy darabig csak nézegettem a kezemben lévő tárgyat,majd egy kis habozás után kinyitottam. Elkezdtem forgatni,és mindenféle feljegyzés volt benne. Mikor tovább lapoztam egy levelet találtam a lapok közt. Kíváncsiságomnak hála,elkezdtem olvasni. Már az első sor után meglepődtem.

,,Kedves Molly és Austin!

Mikor ezt olvassátok,akkor mi valószínű már nem leszünk az élők sorában. Nagyon sajnáljuk hogy csak ilyen kevés időt tölthettetek velünk. Ezt a könyvet azért rejtettük ide hogy egyszer megtaláljátok,mert ez még hasznos lesz számotokra. Ebben a könyvben sok olyan dolog van,amit még nem értetek,de idővel majd mindent meg fogtok érteni. A nagynénétek mindenről tudnak,ezért minél előbb menjetek el,és kérjétek meg arra,hogy mindent mondjanak el nektek pontosan. Arról amit majd hallani fogtok senkinek nem szabad beszélnetek. Olyan dolgokról lesz szó ami ha kitudódik,komoly baj is lehet belőle. Kérünk titeket,nagyon vigyázzatok magatokra. Főleg te Molly! Ne feledd te vagy a kiválasztott!
Örökké szeretünk!
Szüleitek!"

Mikor a végére értem a soroknak,a szememből pár könnycsepp gördült ki,majd folyt végig az arcomon. Mikor már kezdtem tisztán látni a könnyektől,felpattantam,és a könyvvel a kezembe rohantam le a lépcsőn. Ekkor jutott csak eszembe,hogy Austin nincs itthon. Igazából fogalmam nem volt hogy hová mehetett. Megvárjam még hazajön,vagy hívjam fel hogy jöjjön haza? Nem nagyon  szoktam felhívni csak ha valami sürgős eset van. Ez végül is annak számít vagy nem? Miután feltettem magamnak a költői kérdést,tárcsáztam a számot.
-Szia baj van??-kérdezte a bátyám némi aggódással a hangjában.
-Baj az nincs,de van egy fontos dolog ami miatt haza kéne jönnöd. Ugye nem gond?
-Persze hogy nem 10 perc és ott vagyok!-válaszolta,majd választ sem várva szakította meg a vonalat.
Amíg nem ér haza addig még átlapozgatom a könyvet.-gondoltam magamban,majd leültem a kanapéra és olvasgatni kezdtem. Tényleg nem sok mindent értettem a leírtakból. Volt egy dolog ami nagyon furcsa volt nekem. A könyvben ez után a kis levél után nincs semmi,csak pár üres lap. Mintha rejtélyes módon véget ért volna minden ami addig tartott. Hirtelen és váratlanul. Itt ültem a kanapén egyedül,sok kérdéssel a fejemben,amik egyenlőre még megválaszolatlanok voltak. Legalább is remélem hogy csak egyenlőre. Tudtam én hogy van valami amiről nem tudok. De ez nem sokáig marad így. Még ma beszélni fogunk a nagynénémmel. Fogalmam nincs hogy a szüleim mit értettek az alatt hogy ,,Te vagy a kiválasztott!" Miért lennék én kiválasztott? Egyáltalán nem értek semmit.. Gondolatmenetemből a bátyám zökkentett ki,amint a kezét az arcom előtt lóbálta.
-Hahó!!-emelte fel kissé a hangját,mire én összerezzentem.
-Mi? Ja itt vagyok! Bocsi csak elgondolkoztam..
-Azt látom! Na mi volt ennyire fontos?-kérdezte,mire én válaszul csak kezébe adtam a levelet. Ahogy elkezdte olvasni az arcán egyszerre láttam szomorúságot és meglepettséget. 
-Ezt hol találtad?-kérdezte,miközben visszaadta a levelet.
-A padláson.-mondtam egyszerűen.
-Mit kerestél te a padláson??
-Furcsa hangokat hallottam,ezért felmentem megnézni hogy mi lehet az,de semmit nem láttam ott csak egy dobozt. Abban pedig volt ez a könyv-vettem fel az említett tárgyat az asztalról-a könyvben pedig egy csomó feljegyzés és ez a levél.
-Értem...-gondolkozott el.
-Szerinted mi az ami ennyire fontos? 
-Fogalmam nincs...
-Menjünk beszéljünk Kate-tel.(Kate a nagynénjünk)
-Oké gyere!-mondta,majd elindultunk az ajtó felé.

*********

-Szóval megtaláltátok a levelet. Gyertek elmesélek mindent.mondta Kate,mi pedig leültünk vele szemben és figyelmesen hallgattunk.
-Nos,mint azt ti is olvastátok,egy nagy titokról van szó,ami ha kiderül,annak nagyon rossz vége lehet. Na de hogy mindent megértsetek az elején kezdem. A szüleitek különleges képességgel rendelkeztek. Vérfarkasok voltak. Lehet hogy ez hülyén hangzik de ez az igazság. Ami azt illeti ti is azok vagytok.Ez azért is furcsa mivel még nem tudtok átváltozni. Az első átváltozásotok holdfogyatkozáskor fog megtörténni,ami holnap után lesz. Mint azt ti is tudjátok ez nagyon ritka esemény,mert csak ritkán fordul elő. Nektek pedig még fontosabb esemény lesz. A szüleitek egy csatában haltak meg,és ezt a levelet azért írták,ha nem térnének vissza,akkor is megtudjátok a titkot. Nem ti lesztek az egyetlenek akik most fognak átváltozni. A szüleitek egy kisebb falka tagjai voltak,és mivel nem voltak sokan,ezért is vesztettek a csatában. Az egész falka odaveszett. Ti is egy falka tagjai lesztek. A többiek,akik odavesztek a csatában,ugyanúgy voltak gyermekeik,akik ugyanúgy most fognak majd először átváltozni,mint ahogy ti is. Ők lesznek majd a ti falkatársaitok. Velük csak az átváltozásotok estéjén fogtok találkozni. Na azt hiszem egyenlőre ennyi információ elég is.-fejezte be mondandóját Kate. Sem én,sem a bátyám nem tudtunk megszólalni a döbbenettől. Én végül megtörtem a csendet.
-És én miért vagyok ,,A kiválasztott" ?-kérdeztem.
-Ohh igen! Erről még nem beszéltem. Nos minden falkában van egy olyan aki erősebb a többinél. Ez pedig te leszel. Te erősebb leszel a többieknél. A könyv pedig azért van hogy majd megértsetek mindent ami történhet. De ez még nem lényeges.
-Értem...-mondtam kissé bizonytalanul. Sok kérdés cikázott most a fejemben.Egy részére már tudtam a választ,viszont a többsége még megválaszolatlanul maradt. Ekkor még nem is sejtettem hogy mibe cseppentem bele.





2014. február 1., szombat

Bevezető

Sziasztok itt a bevezető! Akinek tetszik komizzon,pipáljon,iratkozzon fel! :)


Ez a nap is úgy kezdődött mint a többi.Átlagos és unalmas.Na de először is én Molly Roberts vagyok és a bátyámmal Austin Roberts-el élek. Hát igen,a bátyámmal élek. A szüleim még akkor haltak meg amikor 6 éves voltam,de nem emlékszem túl sok mindenre velük kapcsolatban. A nagynénémhez kellett költöznünk. Mikor Austin betöltötte a 18-at visszamentünk a régi házunkba,mert a bátyám már nagykorúnak számított ezért törvényesen ,,nevelhet" tovább. Mivel én voltam a kicsi a családban ezért sok mindenből kimaradtam. Ezért is éreztem hogy van valami amiről én nem tudok,és ez a valami igencsak fontos dolog lehet.Ez már biztos. Na de vissza a jelenbe.Szóval ez a nap is átlagosnak indult. Egyenlőre. A bátyám ma nincs itthon úgyhogy egész nap egyedül leszek. Szuper... Nagyon nem szeretek egyedül lenni itthon,mivel kissé paranoiás vagyok. Éppen indultam volna a szobámba amikor valami zajt hallottam a padlás felől. Egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem hogy megnézem mi volt ez. Valójában még életemben nem jártam a padláson,csak azt tudtam hogy merre kell felmenni. Mikor felértem semmit nem láttam olyan sötét volt  A villany ki volt égve,ezért a telefonommal kezdtem el világítani. Találtam egy kis dobozt amiben egy régi könyv volt,amin a következő felirat állt: A kiválasztott.